Hasznos információk

Tehetség definíciója

A tehetséggel foglalkozó szakirodalomban több eltérő, egymástól független definíció található.

Tehetségesnek azok tekinthetők, akik átlagon felüli általános és/vagy valamely területen megjelenő speciális képességgel, a feladat iránti tartós és stabil motivációval, valamint magas szintű kreativitással rendelkeznek. Ezek eredőjeként magas szintű teljesítményre képesek az élet valamely tevékenységi területén.

A kettős különlegességgel rendelkezők

Olyan tehetségek, akik testi vagy érzelmi akadályozottsággal rendelkeznek, illetve tanulási nehézséggel vagy zavarral küzdenek. Nagy számban maradnak ki a tehetségazonosításból és az ehhez kapcsolódó programokból, mert nem tűnnek tehetségesnek az iskolában. Gondatlan, rendezetlen a kézírásuk, rendbontó viselkedésük következtében nehézséget okoz számukra, hogy befejezzék iskolai feladataikat. Sok esetben nem tehetséggondozásba, hanem fejlesztő programokba kerülnek. Tehetségük mellett speciális helyzetük lehet:

szociokulturális helyzet
etnikai – nemzetiségi helyzet
neurológiai eltérések – speciális gátak-képességek (ADHD, dys-, magas képességű autizmus,…)
viselkedési és érzelmi sajátosságok (ADHD, oppozíciós zavar,…)
érzékszervi-mozgásos eltérések
tanulási nehézségek.

Átlagot meghaladó speciális képességek

Nyelvi terület

Korán – alsó tagozatban – megnyilvánuló tehetségterület. A gyermekek közül sokan spontán módon tanulnak meg írni és olvasni és általában spontán módon írnak helyesen. A nyelvi tehetségek jellemzője a kidolgozott mondatszerkezet és beszédmintázat, ami összefügg mentális fejlettségükkel. Ezek a gyermekek gyakran úgy beszélnek és fogalmaznak, mint a náluk idősebbek. A nyelvi tehetségekre általános jellemzőként a következők állapíthatók meg: korai beszédfejlődés, korát meghaladó gazdag szókincs, intelligens társalgás, korukhoz képest széles körű általános tájékozottság, kiváló nyelvi megőrző képesség, jó megfigyelő képesség, kiemelkedő nyelvérzék.

Zenei terület

Korán – óvodás korban – megjelenő tehetségterület. A hangmagasság, hangszín, hangerő az átlagnál nagyobb terjedelmű, kiemelkedő a ritmus észlelése, követése. A gyermeket már korán érdeklik a hangszerek, könnyen sajátítja el a rajtuk való játékot, szívesen zenél. Jó zenei hallással, zenei emlékezettel rendelkezik. Későbbi életkorban megjelenik az improvizáció és a saját zenei alkotás létrehozásának igénye.

Matematikai-logikai terület

Az alsó tagozatban már megmutatkozhat abban, hogy a tanuló magasan a korosztálya átlagát meghaladóan teljesíti a tantervi követelményeket, szívesen és könnyen számol, old meg gondolkodást igénylő feladatokat. Mivel a formális műveletek 10-12 éves korban alakulnak ki, speciális tehetségfejlesztő programok ettől az életkortól indokoltak.

Vizuális-téri terület

Korán megmutatkozó tehetségirány. Vizuális-téri képességen a két és háromdimenziós alakzatok észlelésének, az észlelt információk és viszonylatok megértésének és a téri problémákban való felhasználásának képessége. A gyermek jól és szívesen ábrázol.

Testi-mozgásos terület

A sporttehetség a teljesítménnyel, eredményességgel való összefüggésben határozható meg.

A sportban az a tehetséges, aki az adott sporttevékenységhez megfelelő biológiai alapokat, motoros adottságokat örökölt, amelyek az edzéssel, felkészítéssel olyan szintre fejleszthetők, hogy azzal a hosszú távú kiemelkedő eredmény elérésére potenciális lehetőség kínálkozik. Ehhez rendelkezik mindazon fizikai, kondicionális és pszichés képességgel, melyek nélkül nem lehet az átlagon felüli teljesítményt tartósan elérni.

A szociális-interperszonális terület
és az intraperszonális terület

Azonosításuk a különféle érzelmi-intelligencia kérdőívekkel vagy képességmérő eszközökkel lehetséges.

Ehhez a képességcsoporthoz tartozik a vezetői képességek felismerése is. A vezetői képességek felismerését elősegítik a mindennapi szervezői tevékenységgel összefüggő események és teljesítmények, a szociometria típusú kérdőívek, a pedagógusok és szülők által kitölthető specifikus tartalmú checklistek.

Kreativitás

„A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését” (Guilford, idézi Tóth L. 1996).

A kreatív ember jellemzői Guilford és Torrance szerint (idézi Tóth L. 1996):

szenzitivitás – problémára való érzékenység
könnyedség – asszociációs gazdagság, azaz a kreatív emberek nagyszámú ötletet találnak ki
eredetiség – új, szokatlan, innovatív ötletek révén eredeti, mások megoldásaitól különböző válaszokat tud adni a problémákra
rugalmasság – változatos megközelítési módokat alkalmaz, a különféle megoldások létrehozásáért
szintetizálás – nagyobb és teljesebb gondolati körökbe helyezik, rendezik gondolataikat
kidolgozottság – a részleteket kitöltik, nincsenek gondolati hiátusok
analízis – a szimbolikus struktúrákat képesek lebontani elemeikre, amikből új struktúrákat alkotnak
újradefiniálás – egy „tárgyat” vagy annak egy részét teljesen új és szokatlan módon alkalmaz
komplexitás – sok, egymással összefüggő gondolattal tud egyszerre dolgozni
értékelés – könnyen meghatározza az új ötletek értékét

Feladat iránti elkötelezettség

A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiségtényezőket foglal magába, amelyek a folyamatos magas szintű teljesítményhez biztosítják az energiát. A motiváció, az érdeklődés, a versenyszellem, a kitartás, az emocionális stabilitás sorolható ide. A tehetség kibontakoztatásához hosszú út vezet, ami kitartó munkát igényel. Ennek az útnak a végigjárása megfelelő belső erőforrások nélkül elképzelhetetlen.

Affektív jellemzők

A tehetséges gyermekek/tanulók érzelmi sajátosságaik tekintetében is különböznek társaiktól. Úgy, mint például

igazságérzet – a tehetséges tanulók korán megmutatkozó, fejlett igazságérzettel rendelkeznek.
humorérzék – tudásuk gazdagsága miatt társaiknál jobban felfedezik az abszurditásokat és ezeket humorban kifejezésre tudják juttatni
érzelmi intenzitás – gyakran élnek át intenzív érzelmeket
maximalizmus – sok energiát fektetnek be, hogy mindent tökéletesen végezzenek el
sok energia – több feladatot tudnak kevesebb idő alatt kivitelezni, mint a többiek
kötődés – a tehetségesek nem csak emberekhez, de tevékenységekhez is erősen kötődnek.

Tehetséggondozás

A szakmai nyelvezetben gyűjtőfogalomként szerepel: gyakorlatok, programok összességét jeleníti meg. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács komplex tehetséggondozásról beszél, a tehetségek fejlesztéséhez szükséges komplex programok biztosításával.

Tehetségsegítés

Fogalma azt az erőforrásbázist (pl. tanácsadás, tevékenységek, nevelés, iktatás, pénzügyi menedzsment, stb.) takarja, amely előremozdítja a tehetségügyet, biztosítja a szükséges alapokat, a támogató környezeti feltételeket a tehetség kibontakoztatásához.

Tehetséggondozással foglalkozó szervezetek és portálok

Szervezetek: