• egyéni és/vagy csoportos fejlesztés
• ambulánsan (székhely, telephely), vagy otthoni, illetve a gyermek gondozását végző intézményben (bölcsőde, gyermekotthon)

A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának és szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében:

• 0-3 éves kor között legalább heti 1óra, legfeljebb heti 4 óra
• 3-5 éves kor között legalább heti 2 óra, legfeljebb heti 5 óra
• 5–6 éves kor között legalább heti 5 óra

 A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja. 

A fejlesztések a szülő, a család közreműködésével történnek.

Komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás mellett az ellátáshoz tartozó fejlesztések, terápiák helyi gyakorlata  

A gyermekek minden fejlődési területét magába foglaló, komplex, a világ megismerésére és értelmezésére irányuló, átfogó terápia.

A kognitív fejlesztés fókuszában

• a környezet és saját magunk érzékelése, észlelése,
• az emlékezet,
• a figyelem,
• a gondolkodás,
• a képzelet áll.

A terápia során a képességfejlesztések szervezett, strukturált és tudatos célokkal meghatározott játékos formában valósulnak meg.

A kognitív fejlesztést célzó néhány gyakori módszer, tevékenység: bazális stimuláció, masszázs, passzív torna, aktív mozgásutánzások gyermekdalok és mondókák dallamára, illetve ritmusára nagylabdán végzett gyakorlatok, manipulatív játékok, változatos és kihívásokat magukba rejtő akadálypályák.

A szociális készségek fejlődése markáns összefüggést mutat a személyiség alakulásával. Szociális kompetenciánk mutatja meg társas viselkedésünket, alkalmazkodásunkat a kisebb-nagyobb közösségekhez, amelyekhez tartozunk, vagy tartozni vélünk. Szociális kapcsolataink során visszajelzést kapunk viselkedésünkről, amelynek hatására folyamatos módosulások, változások történnek személyiségjegyeinkben. A társas közegben való forgolódásunk és személyiségünk fejlődése állandó „adok-kapok” viszonyt működtet.

A szociális készségek teszik lehetővé

• a társas normák, szabályok betartását,
• a szociális térből érkező információk feldolgozását,
• a fentiekre adott reakciók kiválasztását.

A szociális kompetencia fejlődésének nehézsége számos kórkép, diagnózis, fejlődési rendellenesség esetén lehet árulkodó gyanújel vagy kísérő jelenség:

• intellektuális képességzavar
• figyelemhiányos/hiperaktivitás-zavar (ADHD)
• autizmusspektrum-zavar (ASD)
• szenzoros feldolgozási folyamatok rendellenessége
• nyelv-, és beszédfejlődési zavarok
• érzékszervi sérülések

A szociális készségek fejlesztése átszövi a korai fejlesztés minden területét, cselekvésbe, tevékenységbe, játékba ágyazottan történik a gyermekek egyéni sajátosságaihoz felépített terápia.

Az egyéni foglalkozások során a szociális kapcsolatok szűk társas közegben történnek, míg csoportos foglalkozás esetén, a szakemberen és a szülőn kívül a többi gyermek és szülő bővíti a szociális közeget.

Főképp az előző, de mindkét esetben, a közvetlen tevékenység nélkülözhetetlen eleme a családokkal való szoros együttműködés, illetve a gyermek intézményes (bölcsődei) nevelése esetén, a gondozók tanácsokkal való ellátása.

Vannak gyermekek, akiknél az étkezés biológiai vagy pszichés okokból akadályozott. Ilyenkor az evés öröm forrás helyett, egy félelemmel járó, nehéz feladattá válik. Ilyen esetekben speciális tudással és ismeretekkel rendelkezők segítségére van szükség. Ebben a helyzetben, ezen az érzékeny területen nyújthatunk támogató segítséget a családoknak, hogy az evés öröm legyen.

A beszédindító foglalkozásokon 2-3 éves életkor közötti (indokolt esetben már 2 éves kornál fiatalabb) gyermekek vesznek részt szüleikkel, egyéni vagy csoportos formában.

A terápia fő alappillérei a mozgás, a gondolkodás, a figyelem, az emlékezet, amelyekre a hangzó beszéd fejlesztése épül.

Kiemelten fontosnak tartjuk a fokozatosság elvét, mivel ahogy a mozgásfejlődésnek, a beszédfejlődésnek is meghatározott szakaszai vannak.

Ezeken a szakaszokon vezetjük végig a gyermekeket a terápia során:

• A kommunikációs szándék tudatosítása.
• A beszéd, mint kapcsolatteremtő és fenntartó rendszer felismerése.
• Beszédértés fejlesztése.
• Beszédfigyelem, beszédészlelés fejlesztése.
• Beszédkedv felkeltése.

Ezekre a biztos alapokra építjük a hangzó beszéd fejlesztését, hangadásokkal, ciklizálásokkal, hangutánzásokkal.

Foglalkozásaink játékos formában szerveződnek, mondókákkal, dalokkal, változatos fejlesztő eszközökkel, ritmushangszerekkel. Ezáltal a gyermekek komplex fejlesztése játékba integrált tevékenységek által valósul meg.

A Konduktív nevelés módszertanát, Dr. Pető András orvosproffesszor dolgozta ki, mely módszer a központi idegrendszeri sérült csecsemők, gyermekek és felnőttek számára kidolgozott pedagógiai és neurológiai célú (re) habilitációs módszer.

Ha a terhesség – előtti, - alatti, - utáni időszakban bármely okból sérülés történt a gyermek idegrendszerében, intézményünk konduktorai segítséget nyújthatnak a gyermek egészséges személyiségének kibontakoztatásában. 

Miben segíthet a konduktor e korai életszakaszban?

A konduktor a szakértői vélemény beérkezése után egy első állapotfelmérő alkalmon találkozik a családokkal, ahol a szakorvosi dokumentumok alapos megismerése után, felméri a csecsemők/ kisgyermekek állapotát.

A konduktív korai fejlesztés feladatai:

• izomtónus normalizálása
• a tipikus normál fejlődésmenetnek megfelelő mozgásminták tanítása
• finommanipulációs tevékenységek tanulása
• kóros -, patológiás és aszimmetrikus testtartások, kontraktúrák és másodlagos deformitások megelőzése korrekciója
• életkornak megfelelő kognitív és kommunikációs képességek fejlesztése
• kórosan fennmaradó reflexek leépítése
• kóros együttmozgások leépítése
• önálló hely és helyzetváltoztató mozgásminták tanulása
• önálló napirendi tevékenységek tanulása
• szülő- gyermek kapcsolat erősítése
• szülő tanítása gyermeke segítésének leghatékonyabb módjaira

Dr. Waldemar Pfaffenrot elismert gyermekrehabilitációs és ortopéd szakorvos által kifejlesztett módszer a Pfaffenrot-féle manuális terápia, más néven szinergetikus reflexterápia, mely különböző fogások és nyomáspontok ingerlésének együttes hatásán alapul.

Dr. Pfaffenrot elsősorban mozgásfejlődésükben elmaradt gyermekeknek és központi idegrendszeri sérülteknek fejlesztette ki a módszert, melyeknek egyik legfőbb tünete izomtónus eloszlási zavara.

Hasznosnak bizonyult azonban ferdenyak tartás, enyhébb lefolyású gerincpanaszok (idegbecsípődés, ischiász, derékfájás) esetén is. Ajánlott továbbá Stroke, Parkinson, Sclerosis multiplex diagnózissal rendelkező pácienseknek.

Alkalmazható Down-, és egyéb mozgást, izomtónust érintő szindrómák, illetve hiperaktivitás, egyensúlyi és szenzomotoros zavarok, tanulási problémák kiegészítő terápiájaként.

 A terápia hatása a következő területeken mérhető:

• az izom tónusa;
• a gerincoszlop különböző rendellenességei (szkoliózis, kifózis, stb.);
• izom és ízületi rövidülések;
• a kéz támasztó, nyújtó, hajlító funkciója;
• a finommanipulációs tevékenységek (festés, íráskészség stb.);
• a lábtartás és terhelhetőség;
• a testtartás ülő és álló helyzetben;
• az általános mozgás- és járáskép;
• a száj- és beszédmozgások;
• a koordinációs képességek;
• a figyelem, koncentráció;

A gyógytorna az orvostudomány szinte minden területéhez szervesen kapcsolódó egészségügyi tudományos tevékenység.

A kora gyermekkori betegségek, kóros állapotok leggyakoribb re- (ha) bilitációs területei újszülött kortól 7 éves korig:

• A mozgásrendszert érintő elsődleges, és következményes izom, ízületi, és csontrendszeri elváltozások (gerinc, - mellkas deformitások, csípő, - térd, - boka-láb –és a felső végtagok ízületi fejlődési eltérései, rendellenességei).
• Belgyógyászati betegségek: szív, - tüdő, - vese, - emésztőrendszeri, endokrinológiai kórképek (szívritmus zavarok, - fejlődési rendellenességek aszthma, cukorbetegség, elhízás).
• Az idegrendszer érési, - fejlődési eltérései, rendellenességei (születés körüli időszakban kialakult központi idegrendszeri károsodások).
• Műtét előtti, és utáni állapotok.

A gyógytornász feladata:

Szakorvosi javaslat alapján, mozgásállapot felmérés, rövid, és hosszú távú kezelési terv felállítása, speciális rehabilitációs módszerek alkalmazása. Folyamatos állapotvizsgálat, haladás, mozgásfunció, és teljesítő képesség mérése, szakorvosi konzultáció.

Alkalmazott módszerek:

• Vezetett passzív, és aktív mozgatás.
• Ízületi mozgásterjedelem, izomerő, általános teljesítő képesség növelés.
• Légző torna, pulzus, - vérnyomás normalizálás, relaxáció.
• Koordináció – egyensúly fejlesztés.
• Téri tájékozódás, lateralitás, figyelem, koncentráció fejlesztés.
• Kontroll funkciók, testtudatosság kialakítása, korrekció.
• Kognitív kondicionálás.
• Műtétre felkészítés, műtét utáni rehabilitáció.

A módszer kidolgozója Dévény Anna (1935 – 2017) gyógytornász, művészi torna szakedző. Életműve, a „magyar hungarikumnak” számító, róla elnevezett Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer (DSGM), egy kimagaslóan hatékony mozgásterápiás rendszer, melyben elkülönül a gyógyítás és a fejlesztés rendszere. A humán idegrendszer plaszticitására (újra felépülés, fejlődés) alapuló, direkt idegrendszeri stimuláció, amely egy szigorúan rendszerbe foglalt kezelési, és tornarendszer.

 Célja:

A csecsemők, kisdedek normál, életkornak megfelelő, önálló mozgásképességének kialakítása.

Kinek ajánlott a korai fejlesztés keretein belül?

• koraszülöttek
• perinatálisan (születés körüli időszakban) központi idegrendszeri sérülést szenvedett újszülöttek
• mozgásfejlődési elmaradást, eltérést mutató kisdedek
• csecsemőkori mozgásszervi fejlődési rendellenességek
• műtét előtti, és utáni állapotok

A DSGM szakgyógytornász feladata:

• DSGM I. Speciális manuális kezelés (SMT) 0 – 3 éves kor
• speciális manuális kezelés, a mozgás mechanikai akadályainak felszámolása
• mozgatás, mozgás közbeni speciális manuális kezelés.
• életkornak megfelelő mozgások tanítása
• DSGM II. Speciális testképző Gimnasztika (STG) 3- 4 éves kortól aktív tanítási rendszerek
• Alkalmazott analitikus gimnasztika (AAG)
• Esztétikus, analitikus gimnasztika (EAG)
• Analitikus táncgimnasztika (ATG).

A terápia kidolgozása (1992-1993) Lakatos Katalin PhD nevéhez fűződik, neuro-szenzoros terápia.

Célja: A kóros tünetek csökkentése, az idegrendszer érési folyamatainak elősegítése.

Milyen tünetek kezelésére alkalmas?

Motoros tünetek (0-3 éves korban):   

• tartós táplálkozási/szopási nehézség
• eltérő izomtónus
• megkésett/eltérő mozgásfejlődés
• egyensúlyi gyengeség/zavar
• aszimmetria a test két fél oldalának használata között
• a csecsemőkori reflexek tartós fennmaradása
• kóros együttmozgások spontán jelentkezése
• a finommotorika késése/éretlensége
• a beszédmotorika beindulásának késése
• ICP-s tüneteknél
• motoros játékok hiánya, sztereotip megjelenési formái
• a mozgásutánzás megjelenésének késése/eltérése/hiánya

Pszichés-kognitív tünetek (0-3 éves korban):

• alvászavar
• az észlelési funkciók gyengesége/lassúsága
• a figyelem rövidsége/gyengesége
• beszédértési problémák
• kommunikációs igény kialakulásának késése/eltérése
• megkésett beszédfejlődés
• megkésett pszichomotoros fejlődés
• a szem-kéz koordináció hiánya/rövidsége
• ok-okozati gondolkodás megjelenésének késése
• a szerepjáték megjelenésének hiánya
• a motiválhatóság eltérései
• tanulásban akadályozottság, értelmi akadályozottság, halmozott fogyatékosság esetén

Szociális tünetek (0-3 éves korban):

• nehéz megnyugtathatóság
• kötődési zavarok
• az együttműködési készség csökkent / kiszámíthatatlan volta (opponáló viselkedés)
• az érzelmek megosztásának eltérése / hiánya
• az irányíthatóság nehézsége (norma- és követelményrendszerek el nem fogadása, nem respektálása)
• tiltás meg nem értése / be nem tartása
• akaratos, öntörvényű viselkedés, kiszállás a feladathelyzetekből
• a kontrollfunkciók gyengesége, éretlensége (impulzivitás, agresszió, autoagresszió)
• dührohamok
• autizmus spektrum zavar

Célja: A sikeres iskolabeválás elősegítése, a megfelelő szenzomotoros szinkron kialakítása: a gyermek néz, hall, beszél, gondolkodik és mozog egyszerre.

A csoportos terápia azoknál a gyermekeknél alkalmazható, akiknek a vizsgálati eredménye eltérő vagy életkoruknak nem megfelelő eredményt mutatnak. Együttműködőek, csoport érettek.   

Milyen képességek fejlődésére hat?

A figyelmi és aktivitási folyamatok ingerlésével párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetünk a mozgás beszédritmus összehangolására, szinte észrevétlenül fejlődik a sok eszközből felállított pályák leküzdésével.

• nagymozgása
• térbeli tájékozódása
• testvázlat
• oldaliság
• mozgáskoordináció
• egyidejű többcsatornás figyelem
• emlékezet
• problémamegoldó gondolkodás
• szerialitás
• viselkedés kontroll
• feladat és szabály tudat
• feladattartás

1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás neuro-szenzomotoros hidroterápiás fejlesztés. Langyos vízben (34C) alkalmazható 370 mozgásfeladata. A gyermek fő tevékenységi formája a játék, ezért sok színes és változatos eszközzel, játékos formában történik a fejlesztés. Valamennyi mozdulat énekkel, mondókával, játékos cselekvésekkel van kísérve.

Feladatköre: a megkésett, eltérő mozgás, beszéd és értelmi fejlődés, figyelemzavar, eltérő aktivitás, mozgássérültség, érzelmi kötődési és beilleszkedési problémák kezelésére, kezdeti tartási hibák korrigálása.

A HRG fejlesztési területei:

• fej és törzskontroll kialakítása
• izomtónus normalizálása
• nagy - és finommozgások koordinációja
• egyensúly fejlesztés
• kóros reflexek és kóros testtartások leépítése
• figyelem, feladattartás
• szem-kéz koordináció
• finommozgások fejlesztése
• alkalmazkodás (új közeghez, társakhoz)
• beszédfejlesztés

A Neuro-hidroterápia (NHT) dr. Schultheisz Judit által kidolgozott és a Gézengúz Alapítvány szakemberei által továbbfejlesztett programként, újszülöttkori pozitív ingerterápia, az agy fejlődésének legérzékenyebb idejében. A terápiás kezelés megkezdése előtt feltétel a megfelelő, pontos orvosi diagnózis. Eltérő fejlődésnél részterápiaként, veszélyeztetett fejlődés esetén pedig prevencióként is alkalmazható

Az NHT rendszere:

NHT 1.

• Korai neuro-hidroterápia újszülötteknek és csecsemőknek 0 - 5 hónapos korig, kádban, egyénileg, szülői kompetenciát erősítő formában és technikával.

NHT 2.

• Csecsemők és kisgyermekek neuro-hidroterápiája 5 hónapos kortól 3 éves korig medencében zajlik. A csoportos terápia, a szülők aktív részvételével.

Célja:

• az egyensúlyi rendszer aktiválásával a csecsemők elemi mozgásmintáinak kiváltása
• spontán, komplex mozgások stimulálása
• végleges mozgásminták megalapozása
• tudatos légzéskontroll, vízbiztonság kialakítása
• szenzoros integráció
• optimális mozgásfejlődés támogatása
• szülői kompetenciák megerősítse, növelése
• egyéni terápiában súlyosabban vagy halmozottan sérült kisgyermekeknek 3 éves kor fölött is végezhető

Az NHT terapeuta feladata:

• a búvár – reflex kialakítása, fenntartása
• fejkontroll kialakítása
• mozgáspontosítás, finomítás, korrekció
• izomtónus szabályozás
• normál testtartás, mozgáskészség kialakítása
• koordináció, - egyensúly fejlesztés
• kommunikációs, prekognitív funkciók stimulálása

A korai fejlesztés komplex feladata magába foglalja a pszichológiai segítségnyújtást is. Pszichológus szakembereink nyomon követik:

• a korai fejlesztésben résztvevő gyermekek pszichés fejlődését,
• rendelkezésre állnak a szülők, családtagok számára, ha a nevelés, gondozás terén nehézségük akadna.

Integrált szülő –csecsemő konzultáció:

Az integrált szülő-csecsemő konzultáció a koragyermekkor (0-5 év) időszakában használható módszer a gyermekek érzelmi-és viselkedésproblémáinak enyhítésére, kezelésére. 

A konzultáció lehetőséget nyújt a szülőknek tanácsot adni:

• a csecsemőjük etetési, táplálkozási, alvási nehézségei miatt
• későbbi életkorban pedig aggodalmat jelenthet, ha a kisgyermek nagyon dacossá válik, vagy épp túlzottan csüng édesanyján, esetleg a szobatisztaságra szoktatással kapcsolatban merülnek fel kérdések

 A konzulens és a szülő (k) közös munkája révén enyhíthetők a korai testi-lelki problémák, támogatva a kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolatot és a gyermek harmonikus fejlődését.